bardóczi ákos webleletei

Google Search vs. EU. Röhög a vakbelem. Ahogy azt már korábban lehetett olvasni, az EU jogalkotói a jelek szerint totálisan megkattantak ezzel a törlősdivel, ugyan a hvg.hu és az index.hu ma címoldalon hozta, természetesen kijátszható a dolog: a legprózaibb, hogy aki blogger karrierje során nevén nevezett néhány arcot, akik nem szerették volna, hogy nevükön nevezzék őket [én mondjuk nem szoktam], a posztot rövid időre leveszi a public view-ből, így az érintett alanyok nem tudják a Google felé továbbítani, hogy milyen URL-re is vonatkozna az eltávolítási kérelem. Amikor pedig ennek a törölgetési hullámnak vége, szépen visszateszi őket public view-ba.

A másik, hogy egyre hatékonyabb módszerek fognak megjelenni, amik arra irányulnak, hogy a tartalmakat mégse lehessen eltávolíttatni, ilyen pl. az URL-ekkel való trükközés [tankönyvi példa: dinamikus URL-ek], mirrorok, link-loopok, Google Webmaster Tools, meg még számos olyan dolog, amiről az EU törvényhozóinak szerencsére még senki sem mesélt. Ahogy alighanem nem mesélt nekik senki arról sem, hogy több éve működő teljes iparágat foglalkoztat - főként a tengerentúlon - az ún. reputation management, aminek az a lényege, hogy egy zaftosabb összeg befizetése mellett egy cég vállalja, hogy eltávolítja vagy háttérbe szorítja az ügyfélre nézve kínos információkat a neten. Nem mellékesen, ha valaki törlési kérelmet küld EU-állampolgárként, azt a Google Ireland kapja meg és bírálja el, ha még el is távolítják a kérdéses keresési találatot, az EU-n kívülről továbbra is kereshető marad, márpedig a Google-val úgy láttatni, mintha máshol lennénk, nem nagy bravúr.

A rendszer kijátszására irányuló módszerek pedig egyre kifinomultabbak lesznek, hiszen ebben az esetben sem kivétel a szabály alól, hogy mióta tömegkommunikáció létezik, minden kultúra, ahol valamilyen debil korlátozást vezettek be, ami a szabad információáramlást veszélyeztette, idővel magával vonzotta azt a hatást, hogy a tömeg megtanulta kijátszani azt.