bardóczi ákos webleletei

Nemrég adta hírül a BBC, hogy az FBI máig nem tud hozzáférni a tavalyi San Bernardinoban történt terrorcselekmény egyik elkövetőjének mobilján tárolt adatokhoz, ennek kapcsán pedig érdemes újragondolni, hogy valóban jó-e, ha a lakosság számára olyan erősségű titkosítási eljárások érhetők el, amik nehezíthetik a bűnüldözés munkáját. Az erős titkosítást alkalmazó cégek azzal védekeznek, hogy nem gyengíthetnek a titkosításon, mivel ezzel azoknak a dolgát is megkönnyítenék, akik illetéktelenül akarnak hozzáférni más titkosított adataihoz.

Nem tudom, hogy ez mennyire vita, viszont, hogy a hozzáértők körében már rég nem kérdés, az biztos. Az ilyen "vitákban" az a közös, hogy érdemben úgyis csak az tudna hozzászólni, aki tisztában van a magántitokhoz fűződő jogok és a bűnüldözés természetével, ehhez képest hozzászól boldog-boldogtalan, holott sokszor - mint például ebben a konkrét esetben - eléggé egyértemű a helyzet.

Azt nem tudni ugyan, hogy mennyi ember mászkálhat az utcán, aki például az ISIS kedvéért szivesen robbantgatna, ha arról van szó, amiben viszont biztosak lehetünk, hogy nagyságrendekkel kevesebb, mint olyan ember, aki semmilyen törvényt nem sért meg és joggal várja el, hogy az adatait biztonságosan, adatlopástól védve tárolhassa, aminek legkézenfekvőbb módja a titkosítás. A jogi berendezkedésnek pedig a közjót kell szolgália, a közjónak márpedig a többséget kell támogatnia. Prózaiabban fogalmazva: eléggé nagy hiba lenne úgy törvényteket hozni, hogy az szembemenjen gyakorlatilag mindenkinek az elemi érdekeivel azért, hogy egy-egy igen súlyos, tízezerelékes vagy kisebb valószínűséggel bekövetkező bűncselekmény utólag vizsgálható legyen.

Ha eljátszunk azzal a hajmeresztő gondolattal, hogy törvénybe foglalva korlátozzák a titkosítási technológiák maximális erősségét, mindenkinek az adatai veszélynek lennének kitéve, több-kevesebb hozzáértéssel bárki belenézhetne más adataiba, amivel akár elképzelhetetlen káosz is keletkezhetne egy olyan világban, ahol egyre nagyobb mennyiségű személyes információ koncentrálódik a neten és különböző kütyükön. Hogy az üzleti szektor szereplőinek üzleti titok megtartásához való jogával ne is bonyolítsam a képet. Még ha a titkosítás nem is lenne kimondottan gyenge, csak jóval gyengébb, mint amilyen elvárható, akinek eléggé fontos lenne megszereznie egy haragosa vagy ellenérdekelt üzletfele titkosított adatait, csak kibérelne egy szuperszámítógépet, esetleg teljes szuperszámítógép gridet, felkérne egy szakit és a megfelelő összeg kifizetése után már másnap reggelre hozzáférhetne más bizalmas adataihoz. [A cloud computing korában ugyanis akár egy éjszakára is kibérelhető egy vagy akár egy teljes ún. fürtnyi szuperszámítógép, a bérbeadók pedig természetesen nem néznék, hogy a bérlő miért is bérelte ki.]

Hasonlóan ahhoz, hogy a halálbüntetés visszaállítása rendszerint akkor vetődik fel, miután történik egy olyan erőszakos bűncselekmény, amin teljesen érhető módon felháborodik a lakosság, itt is arról van szó, hogy ami elsőre ésszerű ötletnek tűnik, valóságban hajmeresztő badarság lenne. A halálbüntetéssel kapcsolatban ismert, hogy ilyen-olyan eljárásjogi hibák miatt nem egyszer ítéltek már halálra valakit, azaz a kockázat ugyan kisebb, de a következmény az érintettre nézve elfogadhatatlan. Ha arról van szó, hogy alkalmazható lenne-e gyengébb titkosítás, amin a bűnüldöző szervek, de ugyanígy a többé-kevésbé ügyes vagy pénzes alakok számára is hozzáférhető lenne, ami titkosított, a magántitok illetéktelen számára való elérésének kockázata relatív kisebbnek tűnik viszont akár tömegesen is bekövetkezhetne, ami kétségtelenül elfogadhatatlan. Azaz egy ilyen korlátozás aránytalan áldozat lenne azért, hogy egy-egy bűncselemény utólag könnyebben vizsgálható legyen vagy a bűnüldözés proaktív-preventív, valamilyen szintű tömeges megfigyelésen alapuló módszerei egyszerűbbé válljanak. Ráadásul semmilyen garancia nincs rá, hogy ezeket az adatokat a bűnüldöző szervek használnák a leghatékonyabban, nem pedig paramilitáris szervezetek például.

Természetesen minden olyan eset, amikor ártatlan emberek halnak meg, végtelenül szomomrú. Ugyanakkor az értelmes törvényhozó, szakértő, amelyik képes tömegben gondolkozni, tisztában van azzal, hogy a jogi- és technológiai környezet, ami ezt lehetővé teszi, mégiscsak így tudja szolgálni hatékonyabban a közjót, a közbiztonságot. Alighanem sosem fogjuk megélni, hogy ezt minden újságolvasó ember megértse és el is fogadja.

Kép forrása: BBC, ieet.org