bardóczi ákos webleletei

2009. május 24-én este ötödik alkalommal adják át a Bolyai-díjat a Nemzeti Színházban. Kik lehetnek rá esélyesek? Tippeljenek, tegyék meg tétjeiket!

A 2009-es Bolyai-díjas kiválasztásával kapcsolatban az alapítók ismét egy független díjbizottságot kértek fel, amelynek idén fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök, míg a Magyar Tudományos Akadémia a díjbizottság felét delegálja, 7 tagot.

A díjbizottság teljes összetétele mindenesetre nem ismert, ahogy az is feltűnő lehet, hogy a 2007-es díjátadóhoz hasonlóan idén is rendkívül későn derült ki, hogy mikor lesz maga az esemény. Vannak dolgok, amiket előre biztosan lehet tudni, van, ami csak sejthető. Biztos, hogy a ceremóniára meghívást kapnak a magyar közélet és tudomány kiemelkedő személyiségei, kutatók, művészek, olimpiai bajnokok és a politikai elit meghatározó szereplői. Az, hogy a nemzet Viktora el sem jön, ha nem lehet jelen miniszterelnöki minőségben, majdnem olyan biztos, mint hogy a helyszínre ezúttal a töltött lőfegyveren, dobókésen és tojáson kívül idei újításként élő libát sem lehet majd bevinni. Megjósolni a leendő díjazottat viszont már korántsem ilyen egyszerű.

A díjbizottság ezúttal is teljes titokban dolgozott, az pedig gyanítható, hogy csak hangulati tuning céljából választottak be két olyan extra nehézsúlyú jellemkomikumot, mint Fodor "internetkettő" István és Bendzsel "Bendzsi" Miklós. Ahogy arról korábban írtam, az előbbi szimplán csak irritáló bohóc, míg az utóbbiban azért legalább az szórakoztató, hogy külsőre olyan, mint Benny Hill fénykorában. Sebaj, sok vizet nem zavar egyik sem, abban pedig őszintén bízhatunk, hogy a díjbizottság többi tagja teljes szakértelmével, felelősen dönt.

A Bolyai-díj küldetésnyilatkozatából, az eddigi díjazottak összetételéből és az aktuális tudománypolitikai környezet alapján sejthető, hogy kik lehetnek esélyesek a díjra, amint az is, hogy kik azok, akik esélyesek lennének rá tudományos teljesítményük alapján, mégsem kaphatják meg.  Ezen szempontok alapján állítottam össze saját listámat, szigorúan ábécésorrendben.

Ismerjék meg Bolyai-díjas kaliberű kutatóink besztofját, majd kommenteljenek!

Beck Mihály – a Debreceni Egyetem most 80 éves professor emeritusa a mai napig aktívan folytatja kutatásait. Eredetileg kutatási területeinek mainstreamje a koordinációs kémia és a reakciókinetika, munkássága azonban jóval túlmutat a fizikai kémia és a kémia határain is. Többször felszólalt az áltudományok ellen, ezenkívül a tudományelmélet egyik meghatározó alakja.

Csányi Vilmos – a nemrég nyugdíjba vonult, eredetileg molekuláris biológiai kutatásokat végző tudós mára a világ egyik legismertebb etológusa. Amit viszont sokan nem tudnak, hogy Csányi prof. az evolúciós rendszerelmélet és a kulturális evolúció terén is kiemelkedő értékű kutatásokat végzett. Csányi Vilmos a mai napig több-kevesebb svunggal részt vesz a magyar tudományos élet alakításában, és – ami fontos – ismeretterjesztő írásaival is felmérhetetlenül sokat tett nemzedékek tudományos gondolkodásának alakításáért. 
 

Csermely Péter életrajza és publikációs listája hosszából adódóan majdnem legyilkolja a böngészőprogramot. A kiugróan magas impaktfaktorral és idézettséggel rendelkező professzor Magyarország egyik legtermékenyebb kutatója, aki a stresszfehérjéken végzett kutatásai mellett még a 90-es években indított útjára egy példátlan, töretlenül sikeres mozgalmat, amely a kutatni vágyó középiskolásoknak ad olyan lehetőséget, ami világviszonylatban is ritka: szerte a világon kapcsolódhatnak be a legkülönfélébb kutatócsoportok munkájába. Az utóbbi éveket hálózatok tanulmányozásával töltötte; az így kapott, egyre finomodó hálózatmodellek pedig adaptálhatóságuk révén segíthetnek biológiai, társadalmi, informatikai és más hálózatok jobb megértésében. Ilyen irányú kutatásai miatt tevékenysége felbecsülhetetlen jelentőségű.

Falus András már két évvel ezelőtt is Bolyai-gyanús volt. Az ismert immunológus professzor vérprofi csapatjátékos, többek közt a Semmelweis Genomikai Hálózat szervezője. A konvencionális immunológia művelése mellett az utóbbi években a system biology [rendszerszemléletű biológia kb.] szemlélet fontosságát hangsúlyozza. Ez pedig ismét egy lépés részéről abba az irányba, hogy egyre szorosabb kooperációs kapcsolatok alakuljanak ki különböző tudományágak művelői közt, aminek közvetlen velejárója maguknak a tudományágaknak az összefonódása is. 
 

Fésüs László – a debreceni orvosprofesszor neve már az MTA elnökválasztásánál is felröppent. Meggyőződésem, hogy Fésüsnek kulcsszerepe volt abban, hogy a Debreceni Egyetem idejében felismerte a korszerű molekuláris biológiai módszerek jelentőségét, ennek megfelelően alakította az orvosképzést is. Fésüs vezetésével a debreceniek nem csak követik, de alakítják is a molekuláris biológiai kutatások trendjeit.  

Ferge Zsuzsa a mai napig aktívan kutat, nélküle Magyarországon nem jelentek volna meg korszerű szociológiai mérési módszerek. Aki már hallgatott előadást a professzor asszonytól, vagy beszélt vele, annak azonnal szembetűnő a kutató elképesztően széles látóköre. Ferge Zsuzsa az a ritka bölcsész végzettségű kutató, aki ismeretlen társaságban lazán matematikusnak blöffölhetné magát anélkül, hogy azt bárki is észrevenné egy tudományos beszélgetés közben.
 

Furka Árpád az ELTE kémiaprofesszoraként egy teljesen új tudományterületet hívott életre, ami új perspektívákat nyithat a vegyületek mesterséges szintézisében. A kombinatorikus kémia, ami egy új vegyületszintetizálási eljárás gyakorlatát is magába foglalja, lehetővé teszi akár óriási méretű szerves vegyületek, így pl. peptidek szintézisét is. Ilyen méretű bioorganikus vegyületek mesterséges előállítása néhány évtizeddel ezelőtt még egyáltalán nem volt lehetséges. 

Hámori József neurobiológusként alaposan kiveszi a részét az alapkutatáson túl az oktatásból és az ismeretterjesztésből egyaránt. Azon túl, hogy klinikai szempontból is belátható időn belül felhasználható felfedezéseket tesz az idegrendszer működésének teljesebb megértésével kapcsolatban, többeket ráébreszthet a multidiszciplináris gondolkodás fontosságára. (L. pl. Agy, hit, számítógép c. ismeretterjesztő könyvét.)
 

Heller Ágnes, a filozófustársadalom legtöbb nagymamás allűrrel rendelkező kutatója mára kevésbé aktív, így valószínűleg nem kaphat Bolyai-díjat. Ha mégis megtörténne, a magyar közhangulatot ismerve a hétfői tudósítások terjedelme megsokszorozódna a korábbi Bolyai-díjasokról szóló tudósításokhoz képest: lenne  egy raklap sajtódroid, aki azonnal támadná azért, mert éppenséggel nem tartozik ehhez vagy ahhoz a politikai oldalhoz. Tudományos munkássága miatt azonban mégis ebben a felsorolásban a helye. 
 

Nagy László, a Debreceni Egyetem OEC Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének professzora 41 éves korában lett az MTA levelező tagja. A genomikával turbósított immunológia területén végzett tevékenysége alapján már viszonylag fiatal korában kivívta magának a nemzetközi elismerést.  
 

Kopp Mária általános orvosi, majd pszichológusi diplomájának megszerzését követően több színtéren kapcsolódott be a magatartástudományokba. Kopp Mária a kezdetektől a mai napig egységes egészként tudja vizsgálni a mentális jelenségeket és megbetegedéseket epidemológiai, pszichofiziológiai és pszichológiai szemszögből egyaránt. Nagyon kevés kutató van, aki saját kutatásának tárgyát ennyire sokrétűen képes szemlélni.

Pléh Csaba – pályája során kognitív tudományok sokaságát érintette, kutatásának fősodrában a kognitív pszichológiai modellek összehasonlítása mellett a pszicholingvisztika található; ma a BME tanára. Ha nem akarom megkímélni az Olvasót egy hülye szóvicctől, azt mondom, hogy Pléh Csaba az abszolút bölcsészmérnök. Pszichológusi, majd alkalmazott nyelvészeti diplomával a kognitív tudományok mellett kötelezte el magát. Bölcsészmérnök, ti. a kognitív tudományok, ezen belül is  a kognitív pszichológia paradigmájának lényege, hogy szemben a pszichológia számos más paradigmájával, nem enged semmiféle ellentmondást, gyakorlatilag minden olyan hipotézist elvet, ami nem igazolható egyértelműen kísérletileg vagy azzal egyenértékű módon. Ahogy az a pszichológia történetéből szépen kitűnik, hasznosítható, a következetes kutatást és a gyakorlatban hatékonyabban használható módszereket a kognitív pszichológia szolgáltathatja (ami persze nem jelenti azt, hogy olyan paradigmák egy az egyben létjogosultságukat veszítenék, amelyek egyes megállapításain már egy-egy olvasottabb középiskolás is felkacag – gondolok itt a pszichoanalízisre).
Vegytiszta magatartástudományra tehát szükség van!

Charles Simonyi kezdetben a Microsoft, majd a Xerox kutatójaként elkészítette a világ első WYSIWYG (what you see is what you get) szerkesztőjét, azaz az olyan szerkesztőfelületek ősét, amilyenben Ön a blogbejegyzéseit szerkeszti. A Microsoft kutatójaként a mára legismertebb táblázatkezelő, illetve szövegszerkesztő program, az Excel és a Word fejlesztésének szintén meghatározó alakja volt. Felsorolni is sok lenne azokat a helyeket, ahol kutatóként időt töltött. Mindenesetre azért biztosan NEM kap Bolyai-díjat, mert nem Magyarországon tevékenykedik. 
 

Sótonyi Péterrel kapcsolatban nehéz lenne olyan sikert említeni, amit ne ért volna el a saját tudományterületén belül. Nem, itt most nem csak arra gondolok, hogy ritkán jelenik meg a könyvpiacon olyan kötet, aminek az átlapozása után 10-ből legalábbb 5 olvasó nem tud majd aludni. Az igazságügyi orvostan nem csak ementálivá lőtt maffiózók hulláiról, méhüket felpumpáló apácákról és hasonló jópofaságokról szól – az igazságügyi orvostan az a tudomány, amit már születésétől fogva az interdiszciplinaritás jellemzett. Ezenkívül a SOTE kutatóprofesszora számos nemzetközi igazságügyi szervezet tagja. 
 

Trócsányi Zoltán most, 48 évesen a Debreceni Egyetem második legmagasabb impaktfaktorral rendelkező kutatója, az MTA ATOMKI és a Kísérleti Fizikai Tanszék atomfizikusa. Igencsak nagy játékos, ha kutatásról és kutatási eredmények közzétételéről van szó; a publikációs lista végigolvasásával ne is próbálkozzon, nekem sem sikerült.

Ha korábban azt mondtuk, hogy az MTA ATOMKI a magyar CERN, maholnap megfordíthatjuk a metaforát: a CERN a svájci ATOMKI.
 

Venetianer Pál ugyan nem tud olyan blackmetálosba hajló hörgést prezentálni, mint James Watson, de szintén azon kevés kutatók egyike, akik a tudományág megszületésétől kezdve követték a molekuláris biológia és módszereinek fejlődését – s ő hozzátett ahhoz úgy, hogy annak társadalmi hasznosíthatóságáról és bioetikai kérdéseiről sem feledkezett meg. Jól tudjuk, hogy ma nagyon trendi fikázni a géntechnikát gyomoridegből, Venetianer professzor viszont azon kevés hardcore biológusok közé tartozik, akik mindig készek kiállni a géntechnikával kapcsolatos észérvek mellett, akármekkora bizarr baromsággal is támadják őket. A mai világban ugyanis a GMO társadalmi elfogadottsága nem evidens, azért dolgozni kell… 

Vicsek Tamás Csermely Péterhez hasonlóan hálózatokban, összetett rendszermodellekben utazik. Nem lennék meglepve, ha még az sem tudná egy mondatban összefoglalni Vicsek kutatómunkájának lényegét igazán, aki nap mint nap vele dolgozik. Minden mindennel összefügg, amit mondjuk eddig is tudtunk, de ez csak akkor használható a tudomány számára, ha megfelelő modellekkel alá van támasztva. 

Valaki más? – A felsoroltakon kívül van még a mai Bolyai-díjasokhoz hasonló jelentőségű kutató az országban, viszont érdeklődésemből adódóan a természettudományos szféra belügyeire kicsit nagyobb a rálátásom, míg a társadalomtudományok területének meghatározó arcait szinte egyáltalán nem ismerem. A Bolyai-díj tudományágtól független ugyan, az eddigi díjazottakból három természettudományi területhez kötődik, míg egy matematikus. Amire viszont felhívnám a figyelmet, hogy mindenféle esetlegesen felmerülő „biztos tipp” egyszerű kultúrhoax, a tényleges díjazott kiléte csak vasárnap este derül ki. Én ugyan nem vagyok sem kiemelkedő kutató, sem olimpikon, sem a politikai elit tagja – ez utóbbiért hála az Istennek –, a díjátadóra én is meghívást kapok [a Bolyai Műhely tagjaként], az eseményről pedig hétfőn számolok be. Persze ahogy szoktam mondani, az is simán elképzelhető, hogy nem.

A további Bolyai-gyanús kutatókról szóló információt, ami elkerülte a figyelmem, kommentben és e-mailen várom!

Ezenkívül a blogomon lehet szavazni arról, hogy előreláthatólag melyik sajtóorgánum képviselője fogja a legégetőbb droidságot kérdezni az idei díjátadót követő sajtótájékoztatón, és arról is, hogy legyen-e „Melyik Bolyai-díjasra hasonlítasz?” Facebook-alkalmazás. Kattintásra fel!